Kft alapítás feltételei és költségei
A kft alapítás az egyik leggyakoribb üzleti forma Magyarországon. A Korlátolt Felelősségű Társaság, röviden Kft, különösen népszerű a kis- és középvállalkozások körében. Ennek legfőbb oka, hogy a tagok felelőssége korlátozott, csak a társaságba befizetett vagyoni hozzájárulásuk mértékéig terjed ki. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a kft alapítás menetét, feltételeit és költségeit.
Az egyszemélyes és többszemélyes kft alapítás különbségei
A kft alapítása során lehetőség van egyszemélyes társaság alapítására is, ebben az esetben nem társasági szerződés, hanem alapító okirat készül. Az egyszemélyes kft egyik legfontosabb sajátossága, hogy a nem pénzbeli hozzájárulást (apport) a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani, szemben a többszemélyes kft-vel, ahol ez csak akkor szükséges, ha a törzstőke több mint fele az apportból tevődik össze.
A törzstőke és a törzsbetét
A kft alapítás törzstőkéje minimum 3 millió forint kell, hogy legyen. Ezt az összeget a tagok törzsbetétei alkotják, melyek együttesen kell, hogy elérjék ezt a minimum összeget. Fontos tudni, hogy a törzsbetét minimális összege 100.000 forint lehet. Bár a törzstőke meghatározott minimuma 3 millió forint, nincs akadálya annak, hogy magasabb összegű törzstőkével induljon a cég.
Az apport szerepe
Az apport, vagyis a nem pénzbeli hozzájárulás szintén fontos eleme a kft alapításának. Az apport lehet például ingatlan vagy a cég tevékenységéhez szükséges eszközpark, amelyeknek vagyoni értéke van. Az alapítás során az apportot teljes egészében rendelkezésre kell bocsátani, ha annak értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét.
Az ügyvezető és a taggyűlés szerepe
A kft vezető tisztségviselője az ügyvezető, aki lehet egy vagy több személy is. Az ügyvezető feladatát akár egy másik gazdasági társaság is elláthatja. Az ügyvezető felelős a cég képviseletéért és aláírási joggal rendelkezik. A cég legfőbb döntéshozó szerve a taggyűlés, amelyet kötelező összehívni évente legalább egyszer. Fontos megjegyezni, hogy ügyvezetőnek csak nagykorú, cselekvőképes személy választható, míg a társaság tagjai lehetnek kiskorúak is.
Fontos dokumentumok a kft alapításához
A kft alapítás során szükség van ügyvéd által ellenjegyzett létesítő okiratra, amely lehet társasági szerződés vagy alapító okirat. Az okiratban meg kell határozni a tevékenységi köröket, székhelyet, fióktelepet, ügyvezető(k) személyét, valamint az aláírás mintát. Az alapítás befejezéséhez a bejegyzési kérelmet és a szükséges dokumentumokat a cégbíróságnál kell benyújtani.
A törvényes öröklés rendje
A törvényes öröklés rendje az öröklési jog szerint meghatározza, ki és milyen sorrendben örökölhet, amennyiben az örökhagyó nem hagyott hátra végintézkedést.
A törvényes örökösök köre
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) felsorolásszerűen meghatározza a törvényes örökösöket. Elsődlegesen az örökhagyó gyermekei örökölnek egyenlő arányban. Ha egy gyermek kiesik az öröklésből, helyette az ő gyermekei, azaz az unokák örökölnek. Ezt az elvet helyettesítési elvnek nevezik. Második helyen az örökhagyó házastársa jogosult örökségre, különböző feltételek mellett.
A házastárs öröklési jogai
A házastárs többféleképpen örökölhet. Amennyiben nincs olyan leszármazó vagy szülő, aki örökölhetne, a házastárs egyedüli örökösként jut az egész hagyatékhoz, kivéve az ági vagyont. Ha az örökhagyónak vannak leszármazói, a házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot kap a közösen lakott lakáson és a berendezési tárgyakon, valamint egy gyermekrészt a hagyatékból. Hasonlóképpen, ha az örökhagyó szülei is örökölnek, a házastárs mindig megkapja a közös lakást és a berendezési tárgyakat, valamint a hagyaték felét.
Felmenők és oldalági rokonok öröklése
Ha nincs leszármazó vagy házastárs, a felmenők a törvényes öröklés sorrendjében örökölnek. Az első csoportba tartoznak az örökhagyó szülei és azok leszármazói. Ha ezek egyike sem örökölhet, a nagyszülők és azok leszármazói következnek. További rokonok, például dédszülők és távolabbi felmenők, csak akkor örökölhetnek, ha az előző csoportok minden tagja kiesett az öröklésből.
Állam és önkormányzat mint örökös
Ha a törvényes örökösök egyike sem örökölhet, az állam örököl. Azonban 2023. július 1. napjától kezdődően az állam csak akkor örökölhet, ha az önkormányzat előzetesen visszautasította az örökséget. Bármilyen belföldi ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jogosult öröklésre.
Az ági öröklés szabályai
Az ági öröklés célja, hogy bizonyos vagyontárgyak családon belül maradjanak. Olyan vagyontárgyak esetén alkalmazzák, amelyek az örökhagyóval közös felmenőtől származnak. Ági öröklés esetén a vagyontárgyat azon felmenői ágról származó rokonok vagy azok leszármazói öröklik, amely ágról az örökség az örökhagyóhoz került.
A törvényes öröklés rendje számos speciális szabályt tartalmaz, amelyek minden öröklési esetben meghatározzák az örökösöket és azok sorrendjét.
